Közel száz, az ország védelméért felelős közigazgatási vezető és szakember vett részt 2023. november 30-án a Védelmi Igazgatási Hivatal által szervezett szakmai konferencián, Budapesten.
Közel száz, az ország védelméért felelős közigazgatási vezető és szakember vett részt 2023. november 30-án a Védelmi Igazgatási Hivatal által szervezett szakmai konferencián, Budapesten. A rendezvényen a központi közigazgatási szervek biztonsági vezetői, szakreferensei, a vármegyékben működő területi védelmi bizottság titkárai és titkárhelyettesei és a védelmi és biztonsági szervezetek, honvédelmi szervezetek, rendvédelmi szervek meghívott vezetői, képviselői vettek részt.
A konferenciát Dr. Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója nyitotta meg, tolmácsolta Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának jókívánságait és köszönetét a védelmi és biztonsági igazgatás területén végzett munkáért, külön köszöntötte Salgó László Csongrád-Csanád Vármegyei főispán urat, aki személyes jelenlétével is megtisztelte a rendezvényt.
A megnyitót követően a főigazgató bevezető előadásában ismertette a védelmi és biztonsági reform keretében elért eredményeket, beszámolt a működési területek dinamizálásáról, a nemzeti ellenállóképesség fokozásának fontosságáról. Bemutatta a védelmi és biztonsági reform szabályozási, szervezeti, tervezési, képzési, felkészítési és kutatási dimenzióit. Előadásában kitért az Ország Összehangolt Védelmi Tervének előkészítési feladataira is. Elmondta, hogy az országnak korszerű védelmi képességekre és magas szinten koordinált kapcsolódó működésre van szüksége, amely minden körülmények között biztosítja a folyamatos feladatellátást. A központi és vármegyei szintű gyakorlatok rendszeres végrehajtása és egymásra épülése fontos, ezáltal visszaépíthetővé válhatnak a közigazgatás szervezeteiben is a „védelmi reflexek”, azonban mindezeknek innovatívaknak, felgyorsult világukhoz alkalmazkodónak kell lenniük, az idejét múlt eljárások nem jelenthetnek megoldást, ugyanakkor a működő rendszerelemeket meg kell őrizni.
Dr. Till Szabolcs, a főigazgató közvetlen vezető-hivatalifőtanácsosa, a békeidejű és különleges jogrendi válságkezelés jogi keretrendszerét ismertette, hangsúlyozva a szabályozás központi elemeit, az Alaptörvény módosítását, továbbá a különböző eljárásrendek kiválasztása során a politikai mérlegelés jelentőségét. Az előadás második fele a közelmúlt országos gyakorlatai témával kapcsolatos tapasztalatait összegezte.
Somogyi Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztály főosztályvezetője Magyarország biztonsági környezetét és a biztonságpolitikai folyamatokat elemezve értékelte az országunkhoz oly közel zajló háborús eseményekből eredő kihívásokat részletezte, a terrorizmus, a migráció, a kiberbűnözés és a klímaváltozás tükrében.
Prof. Dr. Resperger István ezredes, a MATE, Szent István Biztonságkutató Központ, központvezetője az orosz-ukrán háború főbb momentumait és lehetséges kimeneteleit mutatta be, kiemelve a háborúhoz elvezető utat, ismertetve a hadviselés rendelkezésre álló eszközeit és a pusztítások „eredményeit”, várható közép és hosszútávú következményeit.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az orosz-ukrán háború által előidézett energiaválság hazai gazdasági hatásairól tartott előadást, valamint Magyarország hosszútávú energia- és klímapolitikájának stratégiai pontjait ismertette. Elmondta, hogy a fejlett gerinchálózat az ellátásbiztonság sarokköve, a modern magyar energiapolitika a megújuló energiaforrások és az atom kettősségére alapoz. Atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika. A cél, energiafüggőségből eljutni az energiaszuverenitásig, amely szempontból az áram tárolásának képessége fókuszált terület.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, a háború által előidézett élelmiszerválság hazai gazdasági hatásairól, valamint Magyarország hosszútávú mezőgazdasági stratégiájáról és biztonsági összefüggéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy a háború következtében megváltoztak a gabonaértékesítési útvonalak, amely változás főleg a határmenti országokat érinti. Továbbá említést tett a klímaváltozás mezőgazdaságra, állattenyésztésre gyakorolt hatásairól, alkalmazkodási lehetőségekről, a jövőbeni alternatívákról.
Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, az „Adaptive Hussars 23” gyakorlat elsődleges tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Több száz megfigyelést gyűjtöttek össze a gyakorlat során, amelyek elemzése folyamatos és az ezekkel kapcsolatos javaslatok összeállítása is zajlik. Alapvetően minden célt, amelyet terveztek a gyakorlat előkészítése során, sikerült megvalósítani. Az előadás során megköszönte a védelmi és biztonsági igazgatás érintett területi szerveinek együttműködő készségét és hozzájárulását a gyakorlat sikeréhez.
Dr. Mágó András r. alezredes, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóság igazgatója az orosz-ukrán háború okozta menekültkérdésben a hivatal szerepét, eljárásrendi tevékenységét osztotta meg a jelenlévőkkel, a 2015-óta zajló déli irányú kihívásokhoz képest kiemelve a sajátosságokat.
A konferencia zárásaként Dr. Kádár Pál főigazgató köszönetét fejezte ki mind az előadóknak, mind a jelenlévő meghívottaknak, bízva abban, hogy a látott és hallott információk hasznosan épülnek be a már meglévő gyakorlatba és a jövőben tovább fejlődhet az együttgondolkodás jegyében.
